Mikor kezdjem, hogyan csináljam?
Egy kiskutya számára minden az újdonság erejével hat: a kertben felejtett papucsodtól kezdve a mentőautó hangjáig minden érdekelni fogja. Fontos, hogy a lehető legkülönbözőbb jelenségek és ingerek már kiskorában természetessé váljanak számára, hogy aztán később se tudja kihozni őt semmi a sodrából. Ugye Te sem akarod, hogy a kutyád felnőve megzavarodjon egy mellettetek elsétáló óvodáscsoport láttán, vagy akár az új vendég érkezésétől? Vedd a kezedbe az irányítást! Mutatjuk, hogyan alakul ideálisan a kölyökkutya szocializációja.
1. A kölyökkutya szocializációja... Mikor kezdjem?
A kölyökkori szocializáció a kulcsa annak, hogy később boldog, magabiztos, jól alkalmazkodó felnőtt kutyád legyen. De pontosan mikor érdemes elkezdeni a folyamatot?
Kiskutyád életének első három hónapja az az időszak, ami a leginkább meghatározza a személyiségét, és hogy hogyan fog reagálni felnőttként a környezetére. Éppen ezért fontos, hogy már ebben az időszakban fokozatosan vezessük be új és sokféle emberek társaságába, vigyük őt változatos és különböző helyekre, tegyük próbára különböző szituációkban: ez a viselkedésében tartós pozitív változást fog hozni.
Ha megbízható tenyésztőtől vagy menhelyről származik kedvenced, szocializációja már azelőtt megkezdődik, hogy hazavinnéd. A legjobb, ha már három hetes korában kapcsolatba lép olyan emberrel, aki közvetlenül nem vesz részt a nevelésében. Így már korán pozitív élménye lehet az emberekkel kapcsolatban, és erre a bizalomra tud alapozni a kutya-gazdi kapcsolatban is.
Természetesen, ha kutyád már meghaladta ezt az életkort, de úgy érzed, kimaradt a megfelelő szocializáció kölyökkorából, akkor sincs minden veszve: egy idősebb kutya esetében is bár nehezebben ugyan, de legyőzhetőek a viselkedési nehézségek, erről cikkünk végén írunk.
2. Mi fán terem a kölyökkutya szocializációja? Értsd a folyamat lényegét!
Az első hetek szocializációs folyamatában kinti és benti környezetekkel egyaránt megismerteti őt a tenyésztő: autókkal, illatokkal, hangokkal, bútorokkal és növényekkel. Miután hazaérkezett a kiskutyád, neked kell folytatnod ezt a tortúrát. A szabály nem nehéz: minél több mindent mutass meg neki, minél fokozatosabban.
Ahhoz, hogy jól vezényeld a folyamatot, fontos, hogy Te is értsd, miért van erre szükség: a megfelelő szocializáció valójában bizalmat alakít ki a kutyusban, ami segíti megelőzni őt abban, hogy féljen bizonyos helyzetektől. A lényege tehát, hogy pozitív megerősítést kapjon különböző jelenségekről, és ezáltal biztonságosnak érezze az őt körülvevő világot. Ha megbizonyosodik az idegen helyzetek veszélytelenségéről, később sem fog félni gyerekektől, autós utazástól, és jól nevelt, kiegyensúlyozott társaságod lesz, akinek kiszámítható a viselkedése.
Ha ezt megérted, érted azt is, hogy nem érdemes erőltetni, siettetni a folyamatot, mert ha belekényszeríted egy számára kényelmetlen és nehezen feldolgozható helyzetbe, csak negatív élménye származik belőle, ami a céllal ellentétes eredményt hoz. Fokozatosan, a legkisebb ingerekkel kezdve, és lassan vezényeld a megismerkedését a világgal! Ha érzed, hogy ideges lesz valamitől, rögtön váltsatok irányt: legközelebb talán kevésbé zaklatja fel az adott esemény. Amíg felfedező túrán vagytok, mindig tartsd pórázon, nehogy ijedtében elszaladjon mellőled!
3. Minél különbözőbb, annál jobb
Egy kicsit nehéz elkezdeni a szocializációt, hiszen számodra már annyi minden evidens dolog van ebben a világban, hogy nehéz elképzelni, hogy mi lehet újdonság egy kiskutya számára. Nos, minden. Ő egy kis ufó még ezen a bolygón, ezért próbálj meg minél többféle ingert keríteni a számára: különböző embereket, férfiakat és nőket, időseket és gyerekeket, szőkéket, barnákat, szemüvegeseket egyaránt. Vidd természetbe, városi környezetbe, találkozzon különböző állatokkal! Mutass neki különféle textúrákat: sétálj vele kárpiton, fán, padlón, füvön. Ne ijedjen meg a nagy tárgyaktól, például az esernyőtől, vagy babakocsitól sem. Találkozzon a lehető legtöbb dologgal, amivel korábban még nem találkozott!
4. Ügyes vagy!
A legfontosabb, hogy a felfedezőtúrák során pozitív érzéseket társíts kutyádban az új ingerekhez: vigyél magaddal jutalomfalatokat, hogy jó élményként raktározódjon el számára az adott jelenség.
Pettson Tipp: töltsd meg a jutalomfalat táskád egészséges házi készítésű jutifalikkal! Egészséges falattal több dicséretet tudsz kiosztani az elhízás veszélye nélkül.
Fontos, hogy Te se legyél stresszes: a kutyád jól olvas a jelzéseidből, ha ideges vagy miközben például egy idősebb kutyával találkoztok, ő is félni kezd tőle, és azt a tanulságot vonja le a helyzetből, hogy a nagyobb kutyáktól félni kell. A számára kényelmetlen helyzetekben segíthetnek a nyugatató hatású nyakörvek is.
5. Legyen játék a kölyökkutya szocializációja
Hasznos lehet, ha az új élményeket nem egy embertől függőnek könyvelje el, hanem értse, hogy akárkivel van, újdonságokkal találkozhat. Vond be családtagjaidat, lakótársaidat, barátaidat is a tanulási folyamatba! A gyerekek számára akár ez egy jó játék is lehet, ha gyűjtögető versennyé válik. Írjanak listát róla, milyen új ingerek érték a kutyát: például ,,tűzoltó sziréna”, ,,baseball sapkás ember”. Így a család többi tagja is tudni fogja, hogy mi az, amit már nem kell bemutatni neki!
6. Lassan jársz, tovább érsz…
Haladj lassan az új ingerekkel, ne akarj egyszerre mindent megmutatni neki. Például ne úgy alkalmazd a fenti sokféle emberrel való megismerkedés tanácsot, hogy egyszerre hívsz össze egy nagy társaságot. Elegendő először egy-egy családtag, rokon, akivel összebarátkozik, majd fokozatosan jöhet először egy idegen, majd kettő, és így tovább. Lehetséges, hogy ha egyből egy nagyobb társasági szituációban tennéd próbára, sok lenne neki egyszerre, és kudarcként rögzülnének benne a tömeggel kapcsolatos tapasztalatai. Ugyanez igaz a többi szituációra is.
7. Barátkozásra fel!
Miután szépen lassan felfedezte a környező dolgokat, családtagokat, a ház kröüli utcákat, jöhet egy újabb lépés a komfortzóánján túl. Vidd el őt kutyafuttatóba, barátkoztasd össze őt más kutyákkal! A közös játék során sokat tanulhat a viselkedési normákról: például ha megharapja játszótársa farkát, aki emiatt felnyüszít, megtanulja, hogy ez egy rossz dolog. Persze ez az opció azután jön szóba, miután már megkapta az összes szükséges oltását!
Természetesen nem kötelező, de nagyon hasznos lépés, ha időt és pénzt tudunk fordítani kutyaiskolára is. Itt nem csak a viselkedésében fejlődhet, de szocializációján is sokat segít: rengeteg más kutyussal, emberrel találkozik.
8. Nekem már nem kölyök a kutyám, lemaradtam?
Bár a fentiek alapján úgy tűnhet, a szocializáció csak a kölyökkutyák reszortja, ne ijedj meg nagykutyás gazdiként sem: nincs minden veszve. Az igaz, hogy a kölyökkutya szocializációjában az első három hónap a legmeghatározóbb, de ez nem jelenti azt, hogy ez idő leteltével ne lehetne eredményeket elérni pozitív megerősítéssel.
A felnőtt kutya számára félelmetes helyzeteket felül lehet írni, ha szép lassan, óvatosan konfrontálod őt félelmeivel. Például ha fél a tömegtől, és idegesség jön rá egy veletek szemben sétáló embercsoport láttán, úgy tudsz ezen változtatni, hogy pozitív visszajelzéseket kapcsolsz ehhez a félelméhez. Jutalmazd jutalomfalattal, amint megérkezik a tömeg, és őrizd meg nyugodtságod, hogy ezzel is azt üzend neki, hogy semmi veszélyes nincs ebben a szituációban! Többszöri ismétlődés után érteni fogja, hogy a jutalomfalat és a dicséreted a tömeghez kapcsolódik, és a félelem helyett várni fogja a jutalmát.
További tippeket a kölyökkutyák nevelésről itt olvashatsz, általánosabb, felnőtt kutyákra is érvényes nevelési alapelvekről pedig itt olvashatsz.
További tartalmakért kövess minket Facebookon is!
